Olvad a maradék magyar – zajlik a lakosságcsere Ungváron

Kárpátalja területi székhelyéből ezekben a hónapokban válik több százezres nagyváros.

Háromhektáros bevásárlóközpontot építenek Ungvár központjában.
Látványos építkezés zajlik Ungváron: a sűrűn lakott ungvári lakónegyedben, csupán egy kilométerre a szlovák határtól, már több mint 50 százalékos készültségi szinten áll a Nestoria Plaza nevű új bevásárló- és szórakoztató központ, amely 2026 végére nyitja meg kapuit – írta meg a Kárpáti Igaz Szó.
A több mint 3 hektáros területen épülő komplexumban több mint 100 üzlet kap majd helyet, köztük olyan nemzetközi márkák boltjai is, amelyek korábban nem voltak jelen Kárpátalján.
A projektet az Urban-X fejleszti, és a cél nemcsak a helyiek, hanem a szlovákiai és magyarországi határ menti régiók vásárlóinak megszólítása is – az előrejelzések szerint akár 780 ezer látogatóra is számítanak.
A beruházás szorosan összefügg azzal a példátlan városnövekedéssel, amely Ungvárt az utóbbi két évben jellemezte. Mint már eszámoltunk róla,
a korábban 120 ezres város mára elérhette a 200 ezres lakosságot, miután a háború elől menekülve több százezer belső-ukrajnai telepedett le Kárpátalján.
„Volt, hogy 500 ezer menekültet fogadott be a megye, és ennek a fele itt is maradt” – mondta Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója. A lakáshiány és az árrobbanás nyomán hatalmas építkezési boom indult be, különösen Ungváron, ahol új lakónegyedek és utcák születnek.
Ahol egy talpalatnyi földet találnak, mindenhol építkeznek”
– tette hozzá.
A fejlesztések hátterében jelentős belső-ukrajnai vállalkozói tőke áll, valamint – egyes vélemények szerint – külföldi, köztük arab befektetők is.
A lakásárak az egekbe szöktek, a budapesti szintet is meghaladó bérleti díjak mellett egyes új építésű ingatlanok négyzetméterenként 800 ezer forintnak megfelelő hrivnyáért kelnek el.
„A lakásokat szinte farzsebből kifizetik, és a zsebben mindnek ott van a felmentési papírja is” – jegyezte meg ironikusan Dupka György, helyi író és volt megyei képviselő, utalva a sorozás alóli mentesülésekre. Mindeközben a helyiek jövedelmei stagnálnak: a minimálbér 80 ezer forintnak megfelelő összeg, a közalkalmazottak bére nettó 100 ezer körül mozog, miközben az élelmiszerek és rezsi költségei elérték a magyarországi szintet.
A hirtelen megduzzadt népesség komoly társadalmi feszültségeket is generál.
A helyiek – legyenek akár magyarok, akár ukránok – gyakran érzik úgy, hogy az újonnan érkezettek nem alkalmazkodnak a régió hagyományaihoz, hanem inkább rá akarják nyomni a saját mentalitásukat. Dunda György a következőképpen fogalmazott: „Egyesek nem érzékelik, hogy vendégségbe jöttek.” A régió arculata gyorsan változik, a korábbi multietnikus, „kis Európaként” emlegetett Kárpátalja identitása is átalakulóban van.
A magyar közösség különösen nehéz helyzetbe került: a háború, a kivándorlás és a beáramlás következtében arányuk már csak 8 százalék körüli lehet.
Ezt is ajánljuk a témában
Kárpátalja területi székhelyéből ezekben a hónapokban válik több százezres nagyváros.
Nyitókép: Serhii Hudak / AFP